Lokális szinten jelentősen hozzájárulunk a levegőminőség javulásához, ha autózásunk során a tisztán elektromos meghajtás mellett döntünk. Ugyanakkor, figyelembe véve a járművek teljes életciklusát, nem egyértelmű az e-autók pozitív ökológiai mérlege a belső égésű motorokkal szemben – különösen, ha az akkumulátorgyártás hatásait is hozzászámoljuk.hozz sisakot
A témában készült életciklus-elemzések számottevően eltérnek egymástól, miközben az is világossá vált, hogy a nyersanyag-kitermelés környezeti értékelése (természeti környezetre, biológiai sokféleségre gyakorolt hatások) módszertani nehézségeket jelent. A lítium-ion akkumulátorok gyártásához szükséges nyersanyagok jelentős részben harmadik világbeli kitermelésének társadalmi hatásai még rémisztőbbek, amelyek miatt az elektromos autózás szkeptikusai részéről teljesen jogos kritika éri az iparágat.
Magyarországon a forgalomba helyezett tisztán elektromos ill. plug in hibrid személygépkocsik száma várhatóan 2019-ben sem fogja meghaladni 3-4000 darabot. A következő években hazai hulladékkezelőknek – a gyártásközi veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelése mellett – inkább az autóipari termelés során, az összeszerelő üzemekben és az éppen betelepülő akkumulátorgyárakban hulladékká vált Li-ion akkumulátorok megfelelő kezelésére kell megoldást találniuk. Jelenleg nincs, és gazdaságossági okok miatt várhatóan nem is lesz Magyarországon az elérhető technológiák minden lépését végigkísérő feldolgozói kapacitás. A gyakorlatban tehát az eu-kritikus társadalmi és környezeti hatások mérséklésének nélkülözhetetlen eszköze a nyersanyagok körforgásban tartása a hulladékká vált akkumulátorok újrafeldolgozása által. Stabil begyűjtési és hasznosítási infrastruktúráról azonban egyelőre nem beszélhetünk. A jogszabályi környezet még nem alkalmazkodott, és hiányoznak a gazdasági ösztönzők is: az újrafeldolgozási technológiák gazdaságos működtetéséhez szükséges mennyiségek még nem állnak rendelkezésre, illetve – bár néhány vészjósló számítás alapján korántsem tűnnek kifogyhatatlannak – egyelőre könnyen hozzáférhetőek a kritikus fémek (pl. lítium, kobalt) természeti készletei.
Európai újrafeldolgozókhoz történő becsatornázást kell megoldanunk.
Az üzemekben a fémek visszanyerésére irányuló mechanikus, pirometallurgiai és hidrometallurgiai eljárások eltérő összekapcsolása olyan koncepciókat eredményez, amelyek nyersanyag és energiafelhasználásuk, a visszanyert anyagok, kibocsátások és hulladékáramok tekintetében jelentősen különbözhetnek.
Hazai kezelők számára viszont a legfontosabb, hogy bármely technológia előkészítő lépései hasonlóak, és érdemes ezeket még itthon elvégezni. A minél magasabb arányú másodlagos nyersanyagvisszanyerés (kobalt, nikkel, vas, réz, alumínium) feltételeinek megteremtése mellett fő feladatunk – a Li-ion technológiákból fakadó kockázatok miatt – a lehető legbiztonságosabb kezelés. Magasfeszültségű rendszerekkel dolgozunk, így szakképzett személyzet, valamint speciális munka és védőeszközök szükségesek. Az elektromos autók energiatároló rendszerei akár 700 V teljes feszültséggel bírhatnak. A veszélyforrás megszüntetése és a további kezelés érdekében az előválogatott akkumulátorokat le kell meríteni, a kinyert energia pedig felhasználható az üzemben. Szintén képzett személyzet szükséges az adott Li-ion akkumulátor típus beazonosításához. Az energiatároló rendszerek gépjármű és gyártó szerint jelentősen különböznek, és egyelőre nem remélhetjük a szétszerelési folyamatok standardizálását. Hiányzó gyártói információk miatt már az első szétszerelési lépések előtt nehéz megállapítani az akkumulátor összetételét. A szétszereléshez szükséges információk közzététele céljából létrehozott IDIS platform (Nemzetközi Szétszerelési Tájékoztató Rendszer) még nem készült fel az e-mobilitás hulladékáramaira. A tájékoztatás az akkumulátor kiszerelésére korlátozódik, szétszerelésükről és a típusok sajátosságairól keveset tudhatunk meg. A szétszerelés során az akkumulátor elektronikáját, (műanyag-)házát, kábeleit, alumínium és vasfém alkatrészeit anyagában történő hasznosításra irányíthatjuk. Ez után a Li-ion rendszerek moduljait, a további hasznosítás érdekében aktív anyagok (katód) szerint válogatva küldhetjük a külföldi hasznosítókhoz.
Az itthon elvégzendő lépések nem csak a biztonságos szállításra előkészítés szempontjából fontosak; a visszanyert anyagok arányának növelése érdekében a Li-ion akkumulátorok katódanyag szerinti válogatása a szükséges előfeltétel, amellyel segíthetjük az anyagok körforgásban tartását és a környezeti terhek csökkentését.
A cikk megjelent a ZIP magazin május-júniusi számában
